Mi a visszhangos helymeghatározás?

A visszhangos helymeghatározásnál a hanghullámokat, és azok visszhangját használjuk, hogy meghatározzuk a tárgyak helyét. A denevérek ezt a tájékozódáshoz, és az élelem megtalálásához használják. A helymeghatározáshoz a denevérek hanghullámokat bocsátanak ki a szájukból vagy az orrukból. Amikor a hanghullámok nekiütköznek valaminek, visszhang keletkezik. A visszhang a tárgytól a denevér fülébe tér vissza. A denevérek ez alapján állapítják meg, hogy hol van a tárgy, mekkora és milyen az alakja. A visszhangos helymeghatározásnál a denevérek olyan vékony tárgyakat is észrevesznek akár tökéletes sötétségben is, mint az emberi haj. Ez lehetővé teszi, hogy szúnyog-méretű rovarokat is megtaláljanak, ami sok denevér kedvenc csemegéje.

Az alábbi képen az őszes denevér hangmintázatát látod a Nyugati Ökológiai Kutatóközpontból. Használhatod a lenti lejátszót, hogy meghallgasd, vagy töltsd le az mp3-file-t itt.

Hogy még több denevér hangját meghallgasd, látogasd meg ezt a weboldalt: USGS

Tudtad, hogy más állatok is használnak visszhangos helymeghatározást? A Delfinek, bálnák, cickányok, és néhány madár is így találja meg a táplálékát. Néhány vak ember is megtanulta, hogy tájékozódjon a környezetében.

Az emberek nem hallják az ultrahangot, amit a denevérek kibocsátanak, de néhány rovar igen. Ilyen néhány moly, bogár és tücsök. Amikor a molyok ezt meghallják, megfordulnak, és elrepülnek, vagy cikk-cakkban, spirálban vagy hurok alakban kezdenek el repülni, hogy a denevér ne egye meg őket. Néhány tücsök és bogár kattogó hangot ad ki, ami elijeszti a denevért, és így kerülik el, hogy zsákmányul essenek.

Tudtad, hogy a katonaság által használt szonár- és radarnavigációs rendszerek a denevérek visszhangosításához hasonlóan működnek? A mérnökök még a denevér visszhangosítását is alkalmazták terveik fejlesztésére. Ahogy a denevéreknél, a szonár is hanghullámokat használ a tájékozódáshoz és egyes tárgyak, például tengeralattjárók és hajók helyének meghatározásához. Az egyetlen különbség, hogy a szonárt víz alatt használják, a denevérek pedig a levegőben végzik a helymeghatározást. A radar elektromágneses hullámokat használ a tárgyak, például repülők vagy hajók helyzetének meghatározására. A denevérekhez hasonlóan a radart is a levegőben használják.