Illusztrálta: Sabine Deviche
Fordította: Pereginé Bojtos Judit Mária
Ha felnézel az alkonyi égboltra, sokszor láthatsz repkedő állatokat. Először talán madaraknak gondolnád őket, de ha egy ideig nézed, rájössz, hogy nem úgy repülnek, mint a madarak. Ahelyett, hogy suhannak, majd lecsapnak, a repülésük sokkal cikk-cakkosabb, és kiszámíthatatlanabb. Ha ilyet tapasztaltál, akkor valószínűleg denevért láttál.
A félreértett denevérek
Az emberekhez hasonlóan a denevérek is emlősök. Melegvérűek, testüket szőr borítja, és kicsinyeiket (akiket kölyköknek nevezünk), gondozzák. Eltérően az emberektől, a denevéreknek szárnyaik vannak, amik lehetővé teszik, hogy repüljenek. A külső különbségek ellenére, ha megnézzük a csontjaikat, nagyon hasonlítanak a madarakéhoz, sőt, az emberekéhez is.
A denevér nagyon jól lát. Sőt, hallanak, éreznek szagokat, és vannak érzéseik, csakúgy, mint az embereknek. Viszont ellentétben velünk, akik nappal vagyunk éberek, a denevérek éjszakai állatok, ezért csak ilyenkor láthatod őket. A vadászathoz magas frekvenciájú hanghullámokat, és azok visszhangjait használják, hogy így megtalálják a kedvenc táplálékukat – a rovarokat. A hangok olyan magasak, hogy az emberek nem hallják őket, de a denevérek, és néhány másik állat, például a delfinek a hanghullámokat, és azok visszhangjait használják a tájékozódáshoz, és a táplálékkereséshez. Ezt ultrahangos helymeghatározásnak nevezzük.
A denevér testének felépítése
Denevérekkel majdnem mindenhol találkozhatsz
Tudtad, hogy a denevérek az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók? Ez azt jelenti, hogy az északon fekvő Skandináviától, a délen fekvő Argentínáig bárhol találkozhatsz velük. Körülbelül 1000 fajuk, vagy típusuk van, és a legtöbbjük a trópusokon él, az egyenlítő közelében, ahol a időjárás kellemesen meleg.
A denevérek sokféle méretben megjelenhetnek
A denevérek a méretbeli variációnak lenyűgöző változatosságát mutatják. A világ legkisebb denevére a Thaiföldön élő dongódenevér. A dongódenevér teste akkora, mint a hüvelykujjad, a súlya kevesebb, mint egy ötforintosnak, a szárnyfesztávolsága pedig 15,24 cm. A legnagyobb denevér az óriás repülőkutya. Ezeknek a denevéreknek a szárnyfesztávolsága 1,8 méter is lehet. A repülőkutyák gyümölcsevő állatok, és a trópusokon élnek Ázsiában, Ausztráliában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken.
Mitől lesz valami jó denevérotthon?
A különböző denevérfajok sokféle helyen fészkelhetnek. Néhány denevér faodvakban, vagy nagy levelek alatt él. Más denevérek laza fakéreg alatt laknak, megint mások a faágakról csüngnek alá. Néhány faj barlangban, szirtfalakon vagy elhagyott bányákban fészkelnek. A barlangok nagyon sok denevérnek adhatnak otthont. Például a texasi Páfrány-barlangban majdnem húszmillió mexikói szabadfarkú denevér él. Ez több denevér, mint ahány ember él Mexikóvárosban, ami a világ második legnagyobb települése. Míg néhány denevér a barlangokat szereti, van néhány faj, ami a városokat részesíti előnyben. A városi denevérek hidak alatt és épületekben laknak. Néhány denevér egyenesen denevérházakba költözik. A denevérházak a madáretetőkhöz hasonló faházak, amit emberek építenek, hogy odavonzzák a denevéreket.
Miért akarna bárki is denevéreket vonzani?
Tudtad, hogy a denevérek nagyon hasznosak az ember számára? Rengeteg rovart megesznek. Mivel a sok denevér sok rovart megeszik, kevesebb fog téged zaklatni. A gazdák is szeretik a denevéreket, mert így kevesebb kártevő lesz a termésükön, ami rengeteg pénzt megtakarít nekik.
A trópusokon a gyümölcs- és nektárevő fajok fontosak a magok terjesztésében, és a virágok beporzásában. Sőt, több mint 300 trópusi növény a denevérektől függ ezeken a területeken. Ilyen növény a banán, a mangó, az avokádó, a datolya és a füge. Azzal, hogy elszórják a magokat, a denevérek segítenek az emberek által kivágott esőerdők újratelepítésében.
Bármennyire is meglepőnek tűnik, a vámpírdenevérek is fontosak az embernek. A vámpírdenevérek nyálában különleges anyag van, ami megakadályozza a véralvadást. Emiatt tudják könnyen szívni a marhák és a disznók vérét. A tudósok sokáig tanulmányozták ezt az anyagot, és arra használták, hogy olyan gyógyszereket fejlesszenek ki, amik hatásosak a vérrögök és a stroke ellen.
Kell-e félni a denevérektől?
A legtöbb ember fél a denevérektől, mert azt hiszik, mindegyik veszett. A denevérek is elkaphatják a veszettséget, mint bármelyik másik emlős, de valójában nagyon kevés denevér beteg. És jusson eszedbe, hogy csak akkor kaphatod el te is, ha megharap egy veszett állat, vagy kapcsolatba kerülsz a nyálával. Vagyis attól nem leszel beteg, ha ránézel egy denevérre.
Néhány ember azt gondolja, hogy egy denevér beleakadhat a hajába. Ez sem igaz. A denevérek nagyon jó repülők, és könnyen el tudják kerülni, hogy belerepüljenek a hajadba.
Irodalmi adatok:
- Cikk: Denevérek
- Szerző: Dr. Biology
- Kiadó: Arizona State University School of Life Sciences Ask A Biologist
- Webhely neve: ASU - Ask A Biologist
- Megjelenés dátuma: 31 May, 2017
- A hozzáférés dátuma:
- Honlap címe: https://askabiologist.asu.edu/explore/deneverek
APA Style
Dr. Biology. (Wed, 05/31/2017 - 16:29). Denevérek. ASU - Ask A Biologist. Retrieved from https://askabiologist.asu.edu/explore/deneverek
Chicago Manual of Style
Dr. Biology. "Denevérek". ASU - Ask A Biologist. 31 May 2017. https://askabiologist.asu.edu/explore/deneverek
MLA 2017 Style
Dr. Biology. "Denevérek". ASU - Ask A Biologist. 31 May 2017. ASU - Ask A Biologist, Web. https://askabiologist.asu.edu/explore/deneverek
Bats
Be Part of
Ask A Biologist
By volunteering, or simply sending us feedback on the site. Scientists, teachers, writers, illustrators, and translators are all important to the program. If you are interested in helping with the website we have a Volunteers page to get the process started.